HTML

Magyarkodó blog

Érezzük mi, hogy népszerütlen eszméket fejtegetünk, mert természetüknél fogva csak az lehet népszerű, a mi az egyesek hiúságának tömjénez.

(gr. Dessewffy Aurél)

De igen sokan Lucifert követve, akinek gonosz jelszava az, hogy „nem szolgálok” – a szabadság neve alatt bizonyos képtelen és hazug szabadosságot értenek. Ilyenek azon elterjedt és hatalmas iskola emberei, akik a szabadságtól vevén nevüket, azt akarják, hogy szabadelvűeknek, liberálisoknak nevezzék őket.

(XIII. Leó pápa - Libertas præstantissimum)

Friss topikok

  • histar007: Baszki ez egy 2009-es poszt? 8 éve sikerült ezt leírni? Maxi riszpekt. (2017.07.20. 11:49) Dél-Afrikáról
  • : @flugi_: Szívesen olvasnék egy kis Bangha Béla-kritikát tőled. Lesz róla poszt? (2013.11.06. 20:40) Könyvajánló
  • don Fefinho: jáááj dikk rásszicizmus jááj hácsákázémer csákiskizárólag a bőrükszinijér jáj (2013.10.24. 17:01) Arany János a cigánybűnözésről
  • bAndie91: @Nils. H: magasröptũ hozzászólásodban, melyet csak egy igazi plebejus írhat, legalább annyit elénk... (2012.08.14. 23:42) Nyílt sátánizmus a közoktatásban
  • franciskaa (törölt): @kisa: Azt hiszem, hogy kicsit optimista vagy, ami nagyon dícséretes:-)), de a realitáshoz szerin... (2012.06.10. 15:09) Cafeteria katolicizmus

Szabadságharcos-é II. Rákóczi Ferenc?

2008.11.25. 19:05 _Neville

Rákóczi Ferenc igen népszerű alakja a mai történelemoktatásnak, azt tanítják róla, hogy ő a mi hős szabadságharcos fejedelmünk, aki megpróbálta felszabadítani Magyarországot a „Habsburg-elnyomás” alól. De a képlet valóban ennyire egyszerű? Ha érdekel más nézőpont is, lapozz tovább!

Ki is az a II. Rákóczi Ferenc?

Rákóczi, aki igazából Rákóczy, mint a neve is mutatja, a korábban több valóban legitim erdélyi fejedelmet is adó híres és gazdag nemesi család sarja. Nagy- ,déd- és ükapja, nevezetesen I. és II Rákóczy György, valamint Rákóczy Zsigmond is betöltötte ezt a tisztséget. Édesapját, I. Rákóczy Ferencet is megválasztották eme tisztségre, de a török közbelépése miatt valójában sohasem lett belőle regnáló uralkodó. Az ifjú Ferenc 1676-ban látta meg a napvilágot, édesapja pedig már 1 éves korában elhunyt. Ezután – az apja végrendeletében foglaltak szerint – I. Lipót magyar király gyámsága alá került, ám különböző nehézségek árán édesanyjának, Zrínyi Ilonának sikerült elérnie, hogy ő nevelhesse fel. Később Kolonics érsek kezei alatt Prágában járt Egyetemre. Az egyetem elvégzése után a királyi udvar és hivatalos gyámja engedélye nélkül feleségül vette Sarolta Amália hercegnőt, Károly hessen-rheinfelsi herceg és Alexandra Julianna grófnő lányát. Az esküvőt 1694. szeptemberében tartották Kölnben. A házasságukból három gyermekük született, nevezetesen Lipót, József és György.

A felkelés előzményei

A Magyar Királyság korábban a török által megszállt részeinek felszabadítása az 1699-es karlócai béke megkötésével befejeződött. Ezután viszont elmaradt az eredeti rendi monarchia maradéktalan visszaállítása, a földek sem minden esetben kerültek vissza jogos tulajdonosukhoz, kivették az 1222-es Aranybulla ellenállási záradékát (ezzel kvázi örökös uralmat adva a Habsburg dinasztiának), és gyakorlatilag megkezdődött az abszolutizmus magyarországi kiépítése. Ezért a korábban teljes egészében Habsburg-párti magyar nemesség igen nagy részében megingott a bizalom az uralkodó ház irányába. További probléma volt még, hogy az Erdélyi Fejedelemséget nem csatolták vissza a Magyar Szent Korona égisze alá, hanem külön uradalomként kezelték. A parasztság elsősorban a felszabadító háborúk miatt keletkező óriási adóterhek, és a harcok okozta pusztítás miatt fordult a király ellen.1697-ben Tokajban parasztlázadás tört ki, amelyet a királyhoz hű nemesi csapatok levertek. A nemzetközi helyzet is fokozódott, elhunyt II. Károly spanyol király és ezzel rövidesen kezdetét vette a Habsburgok és a Bourbonok között zajló spanyol örökösödési háború.

Rákóczy Ferenc levelét megírta…

Az erősen Habsburg-ellenes ifjú gróf hamar meglátta a kínálkozó lehetőséget, és megírta levelét a Habsburgok legnagyobb ellenfelének, XIV. Lajos francia királynak. A küldeményt Longueval, a belga származású hadnaggyal kívánta Párizsba juttatni, ami sikerült is, ám a hadnagy elárulta a királyi udvarnak Rákóczy tervét, akik így mindenről értesültek és később ezért el is fogták őt, majd a bécsújhelyi börtönbe szállították, ahol hat hónapig raboskodott. Ekkor – valószínűleg- a franciák lefizették Gottfried Lehmant börtönparancsnokot, aki kiszabadította őt a tömlöc mélyéből.

A felkelés kezdete

Rákóczy 1703. májusában kiadta a brezáni kiáltványát, amely irat hadba hívta az ország minden „nemes és nemtelen” lakosát. Erre – főleg az ország keleti és észak-keleti részein – rövidesen megindult a mozgolódás, ám a nemesek nagy része nem állt mellé, ugyanis az egészet egyszerű parasztlázadásnak tekintették. Ám Rákóczy és „kuruc” csapatai így is tudtak eredményeket elérni, ugyanis a Habsburg csapatok a spanyol örökösödési háború miatt javarészt Nyugaton állomásoztak, a Magyar Korona területén csupán csekély helyőrséget hagyva.

Az illegitimitás útjára lépve

Ez a helyzet az 1704-es höchstädti diadal után változott meg, amikor is a nyugati helyzet stabilizálódása végett visszatérhettek a királyi csapatok. Rákóczy Ferenc teljesen illegitim, felségáruló és megbocsáthatatlan vesszőfutása ekkor kezdődődött meg. Előbb 1705-ben, Szécsényben kikiáltatta magát “vezérlő fejedelemmé”, majd 1707-ben, az ónódi gyűlésen ennél is továbbmenvén teljesen önkényesen kimondta a Habsburg ház trónfosztását. Erre az aktusra a ún. „kuruc rendek” érezték magukat felhatalmazottnak, természetesen teljes mértékben alaptalanul. Ezután – elsősorban a visszatérő királyi csapatok miatt – a kezdeti hadászati sikerek is abbamaradtak, hovatovább folyamatos vereségek következtek, a hadsereg pedig ettől teljesen szétzilálódott. Rákóczy de facto állama ezenkívül igen erős likviditási problémákkal is küzdött, egyszerűen nem volt elég forrás a folyamatos harcok finanszirozásához, később pedig még a számára egyetlen reményt jelentő francia király is kihátrált mögüle. Biztossá vált tehát a „fejedelem” bukása, ami 1711-ben realizálódott is, amikor is menekülése hirdette a magyar Szent Korona minden alattvalójának, hogy így jár az, aki az ezeréves magyar állami jogfolytonosságot galád módon megtörni kívánja.

Összegzés

Rákóczy Ferencnek és követőinek kezdeti zúgolódása, sőt talán még kezdeti felkelései is bizonyos mértékig elfogadhatóak. I. Lipót magyar király (és császár) nálunk is be kívánta vezetni a teljesen országidegen abszolutizmust. Erre teljesen jogos reakció volt gyakorlatilag a hagyományos magyar jogrendben (szűkebben II. András Aranybullájában) szereplő ellenállási záradék, amit igen kétes körülményekkel távolítottak el a hivatalos törvénykezésből. Ám Rákóczy 1705-től kezdődő tevékenysége semmiképpen nem nevezhető követendő és dicsérendő példának, sőt, kifejezetten káros minden ember számára, aki a Magyar Szent Korona és azok alattvaló népeinek egységében hisz, így tehát azt mondhatjuk, hogy a „fejedelem” bűnhődése, azaz a bujdosás teljes egészében méltó és kijáró büntetés volt a Jóisten részéről. A sors igazságossága pedig tulajdonképpen az, hogy a felkelés így is elérte valódi nemes célját, azaz I. Lipót és utódja Magyarországon nem tudta bevezetni az abszolutizmust, és továbbra is megmaradt a Magyar Szent Korona Országainak rendi alkotmányossága.

29 komment

Címkék: magyar nemzet magyarország monarchia erdély ferenc illegitim konzervatív királyság lipót felkelés rákóczi szabadságharc fejedelem

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarkodo.blog.hu/api/trackback/id/tr73788320

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2008.11.25. 21:00:19

Érdekes gondolatmenet... De ettől még Cum Deo Pro Patria et Libertate! :)

phj · http://monarchista.blogspot.com 2008.11.25. 21:32:07

Nem rossz uraim, de akkor most gróf vagy herceg? ;-)
Másrészt a helyesírásra tessék figyelni jobban. Illetve, ha monarchista azt álláspont, akkor jogfolytonosságra jobban figyelni. PL. I. Lipót - aki nem volt egy nagyon jó uralkodó - de kiverte a törököt és helyreállította a jogfolytonosságot is. Rákoczi után pedig az egészen nagyszerű III: Károly következett, meglehet I József sem volt reménytelen eset. E mellett pedig _minden_ detronizáció érvénytelen. Ez minálunk ki is fejtettük miért.

Kaptak egy linket az oldalra; monarchista.blogspot.com Hasonló jókat én is remélek.

_Neville 2008.11.25. 21:50:53

Kedves PHJ!
Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy egy ilyen szinvonalas blog szerzője látogatja az oldalunkat. :)
Ha jól értelmezem a hozzászólást, akkor linkcseréről lenne szó. Én a magam részéről teljes egészében benne vagyok, sőt kifejezetten örülök ennek a megtisztelő lehetőségnek. Szerintem FerikE szerkesztőtársam is így van ezzel.

phj · http://monarchista.blogspot.com 2008.11.25. 23:51:00

Köszönet. Én is. Csak így tovább...! Várjuk a királyt!

Dercsár 2008.11.26. 13:45:17

Érdekes okfejtés. Tehát a Habsburgok vezényelte abszolutizmussal szállt szembe Rákóczi, hogy megvédje a rendi államot? Akkor miért nem támogatták a magyar főrendek? (Ha jól tudom, lényegében azért bukott el, mert a hazai nemesek nem támogatták.)
Egyáltalán, mi a teendő, ha a Szent Magyar Korona épp egy Habsburg fején van, aki éppen tartománnyá akarja tenni az országot?

Dercsár 2008.11.26. 13:47:21

Ja és ilyen jog-elméleti bíbelődések nem érdekelnek, hogy az Aranybullából mi és milyen módon került ki. A jogot az erő szabja meg és kész. (Bár ne így volna...)

Suum Cuique · http://magyarkodo.blog.hu 2008.11.27. 04:38:18

Dercsár: Ez egy értelmiségi blog. Foglalkozunk ugyan egyszerűbb, kevésbé elméleti, gyakorlatias kérdésekkel is, de az ilyen fejtegetésekre szükség van.

Szükség van egy szilárd ideológiára, amely identitást ad.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.11.27. 17:05:17

2008.11.25. 19:05 _Neville
"kivették az 1222-es Aranybulla ellenállási záradékát"

A koronázási eskü szövegéből vették ki (a bizalom jeleként). Egyebekben, ha figyelsz a szövegre, az 1687. évi IV. törvénycikk nem érinti az 1222. évi XXXI. törvénycikk a 2. §-át, sem el nem törli azt, se hatályon kívül nem helyezi.

1687. évi IV. törvénycikk
Jeruzsálemi II. Endre király 1222. évi 31. törvénycikkelyét bizonyos részében megmagyarázzák
www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=4362

1222. évi XXXI. törvénycikk
hogy az előlbocsátott czikkelyek arany pecsét alatt irásba foglaltatván, különb-különbféle őriző helyekre adassanak és tétessenek el
www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=535

"2. § Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké."

Czelder Orbán 2008.11.29. 23:02:22

"...második Endre király fentebb emlitett decretuma előbb idézett 31-ik czikkelyének tartalmából s értelméből, következőleg az előbb leirt módon letett koronázási esküből IS (!), e jelen törvényes rendelettel kizárják s eltávolitsák."

Tessék odafigyelni minden apróságra.

Egyébként mi a fittyfenéért rugóztok annyit az Aranybullán?? II. András két éven belül megszegte a rendelkezéseit, a tisztelt országlakosok meg asszisztáltak hozzá. Asszem sose értem már meg ezt a fajta Aranybullafetisizmust.
Mindamellett az ellenállási záradák és más rendi fikciók mindig kiváló ideológiai táptalajt biztosítottak egy kis pártütéshez (Kanizsai-liga 1401, az 1440-es évek, a 16. század sok törekvése egészen 1608-as orszgy-ig és búvópatakként napjainkig).

A jogi elvekhez való kizárólagos viszonyulás implicite egyenlő a népszuvereitás hirdetésével.

Czelder Orbán 2008.11.29. 23:09:06

"Rákóczy Ferencnek és követőinek kezdeti zúgolódása, sőt talán még kezdeti felkelései is bizonyos mértékig elfogadhatóak."

Nem, nem fogadhatók el. A király nem szegett törvényt (1673-al ellentétben, de abból okult mind ő, mind a magyar rendek) és egyébkéntis minden pártütés elítélendő. Ne mentegessük, amit nem lehet.

"országidegen abszolutizmust" - nanemá'!!! 1703-ban???

"I. Lipót és utódja Magyarországon nem tudta bevezetni az abszolutizmust" - hijjnye, ezek a Habsburgok ilyen gonoszak? Mindig csak a szegény magyarok kizsigerelésén törik azt a copfos fejüket és degenerált ajkukat biggyesztve értetlenkednek az eredmények láttán? Szörnyű.

:-(

_Neville 2008.11.30. 12:05:55

Kedves Czelder Orbán!

"Asszem sose értem már meg ezt a fajta Aranybullafetisizmust."

Szinte ugyanezt megkaptam a rákóczystáktól, csak persze fordított előjellel.

""országidegen abszolutizmust" - nanemá'!!! 1703-ban???"

Magyarország rendi monarchia.

"hijjnye, ezek a Habsburgok ilyen gonoszak? Mindig csak a szegény magyarok kizsigerelésén törik azt a copfos fejüket és degenerált ajkukat biggyesztve értetlenkednek az eredmények láttán? Szörnyű."

Szeretem mikor az egyik oldalnak "Habsburg-seggnyaló" vagyok, a másik pedig azzal vádol, hogy milyen rossznak tartom a Habsburgokat. :)

Én csak próbáltam szemléltetni mindkét fél álláspontját, és hogy az adott jogi keretek között mit tekinthetünk elfogadhatónak. Ebből vontam le a fenti konzekvenciát. Azt hiszem kiderül belőle végülis kik mellé teszem a voksom.

Czelder Orbán 2008.11.30. 13:37:42

"Szinte ugyanezt megkaptam a rákóczystáktól, csak persze fordított előjellel."

-Ez nem válasz.

"országidegen abszolutizmust" - nanemá'!!! 1703-ban???"

Magyarország rendi monarchia.

- Szintén nem válasz. Tudom, hogy Mo. rendi monarchia, de hogy a fenébe gondolod, hogy a Habsburgok 1703-ban (vagy 1711-ben-tökmindegy) abszolutizmust akartak??

"Szeretem mikor az egyik oldalnak "Habsburg-seggnyaló" vagyok, a másik pedig azzal vádol, hogy milyen rossznak tartom a Habsburgokat."

- Drága barátom, tetszik ismerni az irónia mibenlétét?

"az adott jogi keretek között mit tekinthetünk elfogadhatónak"

- Rákóczi lázadása jogilag elfogadhatatlan.

Mindezekenfelül pedig örülnék, ha a fenti kérdéseimre egyenes választ kaphatnék.

Üdvözlettel:

Egy "Habsburg-seggnyaló"

_Neville 2008.11.30. 15:17:31

Én nem is mondtam, hogy a jogot minden esetben szentírásnak kell tekinteni, és soha semilyen különleges esetben nem lehet ettől eltérni, de alapesetben az a mértékadó, és azt senki sem változtathatja csak úgy meg hasraütésre.

"- Szintén nem válasz. Tudom, hogy Mo. rendi monarchia, de hogy a fenébe gondolod, hogy a Habsburgok 1703-ban (vagy 1711-ben-tökmindegy) abszolutizmust akartak??"

1711-ben valóban nem akartak, sőt, de a karlócai béke után igenis látszódtak az ezirányba mutató kezdeményezések. Ennek ellenére nem tartom jó megoldásnak amit Rákóczyék csináltak, de meg tudom érteni őket, hogy védeni próbálták a rendi jogaikat. Mi nem érthető ezen?

"- Rákóczi lázadása jogilag elfogadhatatlan."

Mostmár jó a jog? :) Egyébként tényleg elfogadhatatlan, különösen a szécsényi "országgyűléstől" kezdve, de ez a cikkben is szerepel.

Egyébként pedig mér akarsz mindenáron belekényszeríteni abba, hogy a Rákóczyékat védjem? :)

Czelder Orbán 2008.11.30. 17:42:15

"1711-ben valóban nem akartak, sőt, de a karlócai béke után igenis látszódtak az ezirányba mutató kezdeményezések."

- Egyet mondj. A hadseregbeszállásolásra gondolsz talán? Vagy az Újszerzeményi Bizottság munkájára? 'Kár', hogy egyik se felel meg "az ezirányba mutató kezdeményezések" -nek. Jogtalanságnak meg nem nevezném egyiket se.

"...meg tudom érteni őket, hogy védeni próbálták a rendi jogaikat." Egy szimpla kurucoskodást nem tudok megérteni. Nincs semmi jogalapja. Rendi jogok védelme? Azt véletlenül nem orszgy-n szokás elsimítani? Rákóczinak emellett még voltak udvari kapcsolatai is az 'elintézési' eszköztárában, szóval ne legyünk már álszentek...

Egyébként csak azért szivatlak, mert tarthatatlan állítást védesz. Nem én kényszerítelek erre, hanem tenmagad teszed.

Ja, és tegyünk már különbséget az érzelmi alapú érvelés és a belátáson alapuló történeti érvelés között. Oké? :-)

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.11.30. 20:16:33

Czelder Orbán 2008.11.29. 23:02:22
"[...] IS (!) [...]
Tessék odafigyelni minden apróságra"

"[Megemlékeznek] ezenfelül a karok és rendek Ő legszentségesebb felsége jóságos előterjesztéséről, mely ugyanis a második Endre király 1222-ik évben kelt 31-ik czikkében foglalt annak az egyetlen záradéknak, vagyis inkább a királyoknak való ellenmondás s ellenállás szabadságának az ugyanott felsorolt okokból, a kijavitását czélozza [...] [és] beleegyeztek, hogy az ellenmondás s ellenállás szabadságáról beigtatott emez előbb mondott záradékot, második Endre király fentebb emlitett decretuma előbb idézett 31-ik czikkelyének tartalmából s értelméből, következőleg az előbb leirt módon letett koronázási esküből is, e jelen törvényes rendelettel kizárják s eltávolitsák"

Azaz MEGEMLÉKEZNEK a Király eltörlést igénylő előterjesztéséről ÉS keveszik az ellenállási záradékot a koronázási esküből IS.

Ez nem az ellenállási záradék eltörlésébe való beleegyezés, hanem az arra irányuló kísérletről való megemlékezés valamint (igen részleges) felmentés az eskütétel alól. Tessék odafigyelni minden apróságra.

"A jogi elvekhez való kizárólagos viszonyulás implicite egyenlő a népszuvereitás hirdetésével"

Bocs, de Magyarország fölött NEM a Király uralkodik saját jogán, hanem a Szentkorona, akinek a Király csak egyik tagja. Ezért aztán a törvények uralma (Rule of Law) a Magyar Királyságban (Regnum Hungariae) mindig is különös jelentőségű, mert ez a Szentkorona uralmának formája maga. A Király személye csak annyiban részesül a Szentkorona hatalmában, amennyiben aláveti magát a koronázási szertartásnak (amit pl. II. József nem tett meg), ennek pedig elválaszthatatlan része az ország törvényeinek megtartását igérő eskü s az ezt írásban rögzítő koronázási hitlevél.

A jogi elvekhez való kizárólagos viszonyulás tehát itt nem egyenlő (még implicite sem) a népszuverenitás hirdetésével, hanem ezzel szemben, tök explicite, a Szentkorona szuverenitását jelenti.

Czelder Orbán 2008.11.29. 23:09:06
"A király nem szegett törvényt (1673-al ellentétben, de abból okult mind ő, mind a magyar rendek) "

Ezt komolyan mondod? Itt van pl. ez a jó kis koncepciós per 1687-ből (a breznói kiáltvány 20. pontja):

Jókai Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban
Caraffa. Az eperjesi mészárlás
mek.oszk.hu/00800/00840/html/jokai146.htm

Vagy nem úgy volt?

Rákóczi Kiáltványa a keresztény világhoz a szabadságharc okairól és céljáról
mek.oszk.hu/02700/02786/02786.htm

Czelder Orbán 2008.11.30. 20:44:53

"Azaz MEGEMLÉKEZNEK a Király eltörlést igénylő előterjesztéséről ÉS keveszik az ellenállási záradékot a koronázási esküből IS.

Ez nem az ellenállási záradék eltörlésébe való beleegyezés, hanem az arra irányuló kísérletről való megemlékezés valamint (igen részleges) felmentés az eskütétel alól. Tessék odafigyelni minden apróságra."

Oké, ha szigorúan vesszük, akkor igazad van. De! A magyar Corpus Juris egy lótúró jogi precizitás tekintetében és ez nagyrész a magyar rendek hibájából van így. A 18. századi országgyűlési naplókat ha előveszed, láthatod mindazokat a lényegtelen ostobaságokon lovagló jogászkodásokat, melyek annyira jellemezték a Tekintetes Karok és Rendek "munkáját". Egyszerűen félelmetes, hogy milyen kicsinyes felelősség és teheráthárítás jellemezte az orszgy-ket. So, az ellenállási jog eltörlését konkrétan úgy értelmezték, ahogy írtam. Nincs nyom arra, hogy másként lett volna.

A Szentkorona esetében igazad van, de ne feledd, hogy egy Habsburg császár számára kicsit másképp csapódik le ez a tan. Én nem mentegetem őket (II. Józsefet nem is lehetne), de vedd hozzá, hogy minden császár birodalomban gondolkodik.

Tovább, én az 1673-1681 közti időszakról beszéltem. Mi köze van ehhez egy Habsbrug generális 1687-es kilengésének? Persze, ordas nagy jogtalanság az eset és igazán kaphatott volna egy tockost, de vedd hozzá, hogy háború volt és nem a király parancsára tette.

1703-ban hol sérült a rendi alkotmány? Rákóczi meg egy demagóg kalandor, aki felismerte, hogy amire Thököly képes volt, arra ő is képes lehet. Szép kis család, mondhatom. Ha olyan nagyon szerette hazáját, ugyan miért nem az udvari kapcsolatait felhasználva segített ahelyett, hogy lángbaborította az amúgyis szerencsétlen országot???

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.11.30. 20:57:44

Czelder Orbán 2008.11.30. 20:44:53
"egy Habsburg császár számára kicsit másképp csapódik le ez a tan"

Lehet. Itt azonban Magyarország Apostoli Királyáról beszélünk.

"Persze, ordas nagy jogtalanság az eset és igazán kaphatott volna egy tockost, de vedd hozzá, hogy háború volt és nem a király parancsára tette"

Ja. Aztán a királytól mégse tockost kapott, hanem aranygyapjas rendet. Felülvizsgálat, rehabilitáció meg valahogy nem volt.

Czelder Orbán 2008.11.30. 21:01:18

Én sem védem az ürgét. De az ilyesmit vagy az Udvarban kell megbeszélni vagy egy országgyűlésen.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.11.30. 21:08:58

Czelder Orbán 2008.11.30. 20:44:53
"Ha olyan nagyon szerette hazáját, ugyan miért nem az udvari kapcsolatait felhasználva segített"

A breznói kiáltvány 21. pontjából:

"21. Valamíg az ő uralkodása gonosz kívánságának bé-töltésére, a' mi vérünket-is más nyolczvankét hazánk főbb tagjaiéval, kik nevek szerint registráltattanak, 's hasonló kegyetlenségre rendeltettenek szomjuhozva nem kívánta. Magános különb való életet éltünk az országban, mi, szabad fejedelmek örököse, és édes hazánknak nap nyugotra rohanandó állapottyát könyves szemmel gyakorta nézdegeltük, és midőn bátorságos lelki ismérettel minden változást tőlünk távúl lenni ítílénk, és semmi következendő gonoszt elmebéli gondolattal sem gyaníthattunk vólna, ime hirtelen az austriaiak hazánk főbb-rendeinek el-törlése felől való tanátsokbúl, elmulatván az 1613. esztendei 34-dik articulus értelme szerint a' szokott idézést, vigyázatlanúl lévén megfogattattunk, és félre tétetvén személlyünknek minéműsége, sűrű őrizettel körül-vétettetvén, szoros tömlöczi ocsmányságban rekesztettettünk. Irtozik elménk annyi és olly sok gonoszinknak emlékezetitül-is, mellyekkel (bizonyság az isteni felség) az egész világ előtt nyilván lejendő áratlanságunk az austriai kegyetlenség által szörnyűképpen vesztegettetett. Vádoltatunk a' királyi felséget sértő halálos vétekkel, tanuknak hitetlenségét fogadták ellenünk, jutalmat ígírtek rab társainknak, latrul magyarázták leveleinket és végtelen törvényekkel meg-tiltatott parantsoló ítílet, ki-zárván a rendes törvény folyást hitetlenül, rendeltenek ellenünk."

No comment.

Czelder Orbán 2008.11.30. 21:13:48

Bájos. Önmaga szenvedéseit átteszi T/1-be.

Gondolom, az a 82 ember is az ő összeesküvéséhez tartozott. 1673 után én óvatosabb lettem volna a helyében.
Az Udvar meg érthető, hogy nem szereti a francia pénzen szervezkedő hátországbeli lázítást...

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.12.01. 00:10:00

Te kizártnak tartod, hogy a Longueval jelentés kamu és ez is csak újabb koncepciós ügy volt?

A periratok feltűnően soványak, mindenesetre.

Czelder Orbán 2008.12.01. 20:00:47

Ugyan mi célja lett volna az Udvarnak egy ilyen koncepciós(??) perrel?

Ne felejtsük el, hogy 1703-ban a hátuk közepére nem kívánták a spanyol örökösödési háborút (sem semmilyen háborút). A XIV. Lajossal és az oszmánokkal vívott háborúk eléggé padlóra vágták a kasszát.

És ne felejtsük el, hogy Magyarországgal rengeteg probléma volt ekkoriban (gazdasági, társadalmi problémák mindenekelőtt). Elég rossz ötlet lett volna megpiszkálni a magyar nemzetet, és ezt tudták is a Bécsben.

Másrészint meg Rákóczi francia kapcsolatai és konspirációja utólag igazolták a letartóztatását. A gyanú megalapozott volt.

Cyprián 2008.12.04. 13:54:33

nem szabad túlzásba esni, a helyi magyra partikuláris érdekeket túl elhanyagolták, afelkelés meg ezeket képviselte. Az 1711-es kompromisszum szerintem is józan volt.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.02.02. 13:08:39

A szerző elmulasztotta elolvasni többek között a Confessiones-t amely ezzel gyökeresen ellentétes képet ad Rákócziról.
Egysíkú és szubjektív jegyzet ez. Hiányos történelmi ismereteik és szűklátókörűség. Ennél még Gerő András is hitelesebb és hízelgőbb képet festett volna a Fejedelemről.
Javaslom a szerzőnek, tájékozódjon alaposabban mielőtt egy posztot szélnek ereszt az éterbe! Ez egy 0.

molaris 2009.03.17. 13:39:16

@_Neville:
Szép és tanulságos dolgok ezek. Csak az a bibi az egészben, hogy ekkorra már a családi viszonyok úgy összekuszálódtak, hogy jobb nem belemenni. Sok, látszólag logikátlan korabeli döntésnek ez az egyszerű magyarázata.