HTML

Magyarkodó blog

Érezzük mi, hogy népszerütlen eszméket fejtegetünk, mert természetüknél fogva csak az lehet népszerű, a mi az egyesek hiúságának tömjénez.

(gr. Dessewffy Aurél)

De igen sokan Lucifert követve, akinek gonosz jelszava az, hogy „nem szolgálok” – a szabadság neve alatt bizonyos képtelen és hazug szabadosságot értenek. Ilyenek azon elterjedt és hatalmas iskola emberei, akik a szabadságtól vevén nevüket, azt akarják, hogy szabadelvűeknek, liberálisoknak nevezzék őket.

(XIII. Leó pápa - Libertas præstantissimum)

Friss topikok

  • histar007: Baszki ez egy 2009-es poszt? 8 éve sikerült ezt leírni? Maxi riszpekt. (2017.07.20. 11:49) Dél-Afrikáról
  • : @flugi_: Szívesen olvasnék egy kis Bangha Béla-kritikát tőled. Lesz róla poszt? (2013.11.06. 20:40) Könyvajánló
  • don Fefinho: jáááj dikk rásszicizmus jááj hácsákázémer csákiskizárólag a bőrükszinijér jáj (2013.10.24. 17:01) Arany János a cigánybűnözésről
  • bAndie91: @Nils. H: magasröptũ hozzászólásodban, melyet csak egy igazi plebejus írhat, legalább annyit elénk... (2012.08.14. 23:42) Nyílt sátánizmus a közoktatásban
  • franciskaa (törölt): @kisa: Azt hiszem, hogy kicsit optimista vagy, ami nagyon dícséretes:-)), de a realitáshoz szerin... (2012.06.10. 15:09) Cafeteria katolicizmus

A vén madár (vers)

2008.12.07. 16:19 _Neville

E csendes decemberi délutánon egy versemet szeretném küldeni mindenkinek, aki meg is szeretné érteni. :)

A vén madár

Mint egy felhő a nagy égen
Úgy néz végig a vidéken
Szárnya siklik felhők hátát
Megpihen az égnek lábán

Lába alatt egy kicsiny föld
Miről sok dal meséket szőtt
Mit innen láthat csak szépnek
Hiába a földi ének

Hogy most ott lenn is olyan szép 
Mint hogyha az égből néznénk
Tudja jól már a vén madár
Néki ez már biz nem talány 

Hogy réges-rég, más időben
Égig érő tölgyerdőben
Volt csak az ott igazán szép
Szétáradó aranyvidék

Nem pedig most, rút kengyelben
Öncélú betondzsungelben
Plázasori kalitkákban
Ronda üvegpalotákban

A vén madár még mást látott
Mikor réges-régen járt ott
Látott égig érő várat
Szép királyi palotákat

Látott erdőt, látott vizet
Látott mezőt, látott tüzet
Látott fákat, embereket
Büszkeszemű gyermekeket

De immár nincs ottan semmi
Nem ír róluk dalt már senki
Kik ott vannak, nem vigyáznak
Nem hallanak, nem is látnak

A vén madár fájón néz le
A hajdanán szebb vidékre
S szeméből a könny kibújik
Majd esőként földre hullik

(Mihály Ferenc)

1 komment

Címkék: vers magyar kultúra irodalom madár vén

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarkodo.blog.hu/api/trackback/id/tr72809454

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fat_Boy 2008.12.07. 20:47:44

Sziasztok!

Feri! Nagyon szép és igaz ez a vers!
Gratulálok!
Akinek nem tetszik az nekem szóljon! :D