HTML

Magyarkodó blog

Érezzük mi, hogy népszerütlen eszméket fejtegetünk, mert természetüknél fogva csak az lehet népszerű, a mi az egyesek hiúságának tömjénez.

(gr. Dessewffy Aurél)

De igen sokan Lucifert követve, akinek gonosz jelszava az, hogy „nem szolgálok” – a szabadság neve alatt bizonyos képtelen és hazug szabadosságot értenek. Ilyenek azon elterjedt és hatalmas iskola emberei, akik a szabadságtól vevén nevüket, azt akarják, hogy szabadelvűeknek, liberálisoknak nevezzék őket.

(XIII. Leó pápa - Libertas præstantissimum)

Friss topikok

  • histar007: Baszki ez egy 2009-es poszt? 8 éve sikerült ezt leírni? Maxi riszpekt. (2017.07.20. 11:49) Dél-Afrikáról
  • : @flugi_: Szívesen olvasnék egy kis Bangha Béla-kritikát tőled. Lesz róla poszt? (2013.11.06. 20:40) Könyvajánló
  • don Fefinho: jáááj dikk rásszicizmus jááj hácsákázémer csákiskizárólag a bőrükszinijér jáj (2013.10.24. 17:01) Arany János a cigánybűnözésről
  • bAndie91: @Nils. H: magasröptũ hozzászólásodban, melyet csak egy igazi plebejus írhat, legalább annyit elénk... (2012.08.14. 23:42) Nyílt sátánizmus a közoktatásban
  • franciskaa (törölt): @kisa: Azt hiszem, hogy kicsit optimista vagy, ami nagyon dícséretes:-)), de a realitáshoz szerin... (2012.06.10. 15:09) Cafeteria katolicizmus

Arany János a cigánybűnözésről

2009.02.09. 21:40 _Neville

Bár blogunk közvetlen profiljába nem tartoznak bele az ilyen jellegű témák, ám mi sem vonhatjuk ki magunkat a való világ és a jelen Magyarországának körforgásából. Bizonyára mindenki halott a cigányok által nemrégiben tragikusan megölt román kézilabdás, a szintén hasonló módon életét vesztett kiskunlacházi lány, a hihetetlen kegyetlenséggel meggyilkolt olaszliszkai tanár, és számtalan hasonló, lassan mindennaposabbá váló esetekről.

A közfelháborodás pedig nőttön-nő, s egyre tarthatatlanabbá kezd válni a cigánybűnözés nemlétének dogmája, sőt, tulajdonképpen az emberek szemében már le is dőlt, csupán a köztársaság néhány hazug demagógjának és azok hű doktríner liberális bértollnokainak köszönhető, hogy még nem nyerhetett teljesen teret ennek az igenis létező problémának az ország-világ előtti kibeszélése. De vajon mindez új keletű, és tényleg mindössze azért van, mert mi kirekesztők és rasszisták vagyunk, valamint nem vagyunk képesek megérteni a más kultúrájú népek életét? E kérdés eldöntését mi a kedves Olvasóra bízzuk, ám mielőtt csípőből válaszolna rá (akár ide, akár oda) ajánljuk, hogy olvassa el híres költőnk, Arany János egy napjainkban nem túlságosan nagydobra vert, ám aktualitásából annál kevesebbet vesztett művét!

 

Arany János: A bajusz (1854)

Volt egy falu - nem tudom, hol,
Abba' lakott - mondjam-é, ki?
Se bajusza,
Se szakálla,
Egy szőrszála
Sem volt néki;
Annálfogva helységében
Nem is hítták egyéb néven:
Kopasz-szájú Szűcs György bátya;
E volt az ő titulája.
No mert (közbe legyen mondva)
Azt az egyet meg kell adni,
Hogy a Szűcs György falujában
Könnyű volt eligazodni:
Mivel ottan minden ember
Névhez jutott olcsó szerrel
Azon felűl, mit az apja
Adott neki, meg a papja.
Nem tudom, ha más vidéken
Megvan-é e szép szokás,
Nem tudom; de nagy kár lenne,
Ha divatból úgy kimenne,
Mint például - hogy többet ne
Mondjak... a káromkodás!

Egyébiránt Szűcs György gazda
Semmit is el nem mulaszta,
Hogy bajuszát megnövelje,
Meglévén... a puszta helye. -
Kente, fente ő azt írral,
Kígyóhájjal, medvezsírral,
Ebkaporral, kutyatéjjel;
Meg is nőtt az minden éjjel
- Tudniillik: álmában;
S ha fölébredt, mennyi kéjjel
Tapogatta... hiában!

   Ami pedig Szűcs György gazdát
Máskülönben illeti:
Nem bolond ember volt ám ő:
Ládájába' pénz, egy bögre,
Azonkívül juha, ökre
És - szamara volt neki.
Sőt az is szent, hogy már régen
Ott ülne a birószéken,
Hasa, hája, kéknadrága...
Minden kész e méltóságra:
De mit ér, ha nincs bajusz!
Ily anyám-asszonyos képpel
Sosem választá a nép el;
Szavazott rá tíz, vagy húsz.

   Oh ti, kiket a természet
Bajusz-áldással tetézett,
Ti nem is gondolhatjátok,
A csupasz száj mily nagy átok!
Ti, midőn a szúrós serte
Sima állotok kiverte,
Minden szentet sorra szedtek
S a beretvától sziszegtek!
Ti, ha egyszer, hébe-korba'
Beleér levesbe, borba
Szegény ártatlan bajusz; vagy
Télen át rá jégcsap, zúz fagy:
Már az olyan nagy sor nektek!
Már ollót mit emlegettek,
Nem tudván, e szőr mily drága,
Becsesebb a drága gyöngynél:
E hiányzott csak Szűcs Györgynél,
S lám! hiányzott boldogsága.
Mily irígyen nézte másnak,
A legutolsó kapásnak,
Hogy mohos a szája-széle:
Bezzeg, cserélt volna véle!
De mi haszna! mindhiába!
Nincs orvosság patikába,
Széles mezőn, drága kertben,
Vagy más helyen,
Ami neki szőrt neveljen!
S már a bajszot úgy gyülölte,
Hogy legott a méreg ölte,
Látva, hogy nő más embernek,
Vagy korommal fest a gyermek
Sőt csupán ezér' a macskát
Sem tűrhette udvarában, -
S bajuszt kapván áldott nője,
Elkergette, vén korában.

   Történt, hogy oláhcigányok,
(Tudvalevő nagy zsiványok)
Kóborlának a vidéken,
S megszálltak a faluvégen.
Nosza mindjár' sátort ütnek,
Tüzet rakva, főznek, sütnek
Abból, amit valahonnan
Más faluból idehoztak,
Minthogy onnan
Éhen-szomjan
Búcsu nélkül eltávoztak.
Meghíják a rokonságot,
A helybeli cigányságot,
És ezeket tőrül hegyre
Kivallatják mindenképpen:
Mi van? hogy' van a helységben?
S a hallottat szedik begyre.
Épen mint a jó vezér,
Ha az ellenséghez ér,
Minden bokrot és fatörzsöt,
Minden zegzugat kikémel;
Lassan mozdul seregével,
Küld vigyázót, előörsöt,
Puhatolja, merre gyengébb,
Hol erősebb az ellenség;
Nem siet, de csupa szemfül,
S mikor aztán ütközetre
Megy a dolog: gyors a tettre,
Veri a vasat, míg meg nem hűl.
Nemkülönben a bölcs vajda
Haditervet kohol mindjárt:
Nincsen egy ház, nincs egy pajta,
Hogy ne tudná csinyja-binját:
Hol lakik dús özvegy asszony,
Kit jó móddal megkopasszon?
Melyik háznál van eladó
Sári, Panni, Zsuzsi, Kató,
Ki legény után bolondul?
Mert az a jövendölést
Megfizeti ám bolondul!
Kinek esett holmi kára
S van szüksége prófétára,
Hogy nyomába ne jöhessen,
Sőt, ami több, ráfizessen?
Ki szeretne gazdagodni,
Könnyű módon pénzhez jutni:
Ásni onnan, hova nem tett,
Vagy, ha tett is,
A letett kincs
Időközben elszelentett?
Mindez a vén vajda gondja,
Ki nem adná egy vak lóért,
Hogy a magyar kész bolondja.

   Nem kerülte ki figyelmét
Szűcs György uram nyavalyája,
Gondolván, hogy ő kigyelmét
Egy kissé megberetválja.
Nem kell ahhoz néki szappan,
Anélkül is mester abban:
Szőrmentibe, vagy visszára
Beretválni nincsen párja.
Kivált most, hogy az idő
S alkalom oly kedvező;
Ripeg-ropog
A sarló-fog,
Munkától ég a mező;
Nincsen otthon
Csak az asszony,
Hogy megfőzzön,
Vagy dagasszon;
Vagy ha néhol egy beteg
Szalmaágyon fentereg;
Vagy a seprű, házőrzőnek
Felállítva küszöbre;
De ha Isten meg nem őrzi,
Ott lehet az örökre.

Egyedül van Szűcs György gazda,
Egy lélek sincs udvarában:
Hát im! a furfangos vajda
Beköszön a pitvarában.
"Ejnye gazduram, a kőbe!
Mi dolog az, hogy kigyelmed
Bajuszát levágja tőbe?
Magyar ember-é kigyelmed?"
Milyen szemmel nézett rája
Szűcs György gazda, képzelhetni:
A vasvillát sem lehetne
Mérgesebben odavetni;
De a cigány győzte szóval,
Hízelgővel, úsztatóval:
Míg György el nem panaszolta,
Hogy' áll a dolog mivolta.

   "Szent Pilátus! minő szégyen!
Hát miér' nem mondta régen
Sohasem volt? nem is termett?
Hát miért nem mondta kelmed?
Nagy bajusza volna régen:
Hisz ez az én mesterségem!"

   Megörűle György a szónak,
Hogy bajusza lesz maholnap,
S mintha nőne a szép sörte,
Már a helyét is pödörte.
Sonka, sódar,
Füstös oldal,
Liszt, szalonna,
Főzelék,
Van elég;
Ráadásul jó ozsonna,
S valamit a vajda kére,
Megalkudva, megigérve.
Nosza tüzet rak legottan,
Lobog a láng, bőg a katlan,
Száll a szikra, fojt a füst,
Fő a fürdő; forr az üst,
Benne mindenféle gyimgyom,
Holmi gizgaz, holmi ringy-rongy
Ami úton, útfelen
Elhányódik, vagy terem.
E bűbájos fürdőlében
Nő meg a György bajsza szépen;
S ha hibáznék egy kicsi:
A babona ráviszi.

   Kész immár a bornyomó kád:
Szűcs György jó remény fejébe,
Nyakig ül a szennyes lébe,
Istennek ajánlva dolgát.
A cigány sereg azonban
Beszivárog alattomban;
Jön elébb egy, aztán kettő,
Mintha csak úgy történetből:
Szerencsére a vajdának
Épen jó, hogy bebotlának!
Egy tüzet rak, más vizet mer,
Másik fát hoz... kell az ember;
Úgy szaladnak! úgy segítnek!
Dolgot ád a vajda mindnek.

   Hogy pedig a hasznos pára
Szűcs uram fejét megjárja:
Elővesznek egy nagy ponyvát
És a fürdőkádra vonják;
S a kád mellett körbe-körbe
Tánc kezdődik, fürge, pörge;
Kalapácstól dong a donga;
"Tiktak, tiktak" foly a munka,
S egy büvös dal
Ümmög halkal:
   "Bajusza lesz Szűcs Györgynek,
   Igen biz a, szegénynek."
S míg a ponyvát sietősen
Jó erősen
Apró szeggel odaszegzi,
A cigányhad ujra kezdi:
   "Bajusza van Szűcs Györgynek,
   Ne irígyeld szegénynek!"

   Ezalatt a pénzes bögre
Búcsujárni ment örökre,
Követé a füstös oldal,
A szalonna, meg a sódar,
Az ágynémü, fehérnémü,
A vasféle, meg a rézmű.
Szóval, ami könnyen mozdult,
Lába kelvén, mind elpusztult,
Mert a gazda - "tiktak, tiktak" -
Nem hallá, hogy zárat nyitnak.

Meddig űle György a kádban
Lepedővel leszögezve,
Nincs megírva krónikámban.
Csak annyi van följegyezve,
Hogy mihelyt abból kilépe,
Tükröt vévén a kezébe,
Hogy bajuszát felsodorja:
Nem tehette, mert nincsen mit!
Mert bajusza nem nőtt semmit,
De igen a füle s orra!

 ---
Az értékelést a kedves Olvasóra bízzuk!

9 komment · 2 trackback

Címkék: vers irodalom roma cigany a bajusz arany janos ciganybunozes

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarkodo.blog.hu/api/trackback/id/tr25933440

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Csucsu - REFLUX 2009.04.18. 09:58:10

M. Péter György nyílt levele a magyarországi rasszizmusról Los Angelesből "-Ez egy könyv? -Nem, ez a plafon." (egy életcentrikus orosz nyelvkönyvből) Kedves honfitársaim! Roma barátaim! Szomorú vagyok, szomorú, mint a fa…

Trackback: GayBears Blog 2009.02.15. 11:55:20

CigányországFigyelem! A következő bejegyzésben általánosítások és az abból levont következtetések tömkelege olvasható. Jogvédők és megélhetési politikusok el se olvassák! A bejegyzést „inspirálta”: szegénység, rendőrség, magyar gárda, cigány…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Empty 2009.02.09. 23:39:31

Johann Gold lehetett az eredeti neve, s gondolom ôt is meglopták. Ez egy csúnya általánosítás. Elhatárolódtam.

Lacc78 2009.02.10. 09:02:57

Ajánlott olvasmány még a Nagyidai cigányok, az is hasonló, csak hosszabb. Ez az Arany Jani egy igazi proto-szkinhed lehetett :).

mestijohny 2009.02.10. 12:10:17

Ráááászistáááá!

Paszternak 2009.02.10. 15:56:17

Nono. A Vel'ká Ida-i romákról szólasz, crayfish! Mit nagyidázunk, mikor az ősi szlovák falu. Meg méghogy cigányok. Romák azok.

Ej, be kár, hogy már Arany János sem tudott a régi módon beszélni ezekről a kérdésekről, az új módon való beszéd meg nem fejlett ki 155 év alatt sem... Nehéz lehet erre is mondani valamit a tekergő Gyurcsányinak.

Üdv,

P.

_Neville 2009.02.11. 15:31:30

@Paszternak: A Gyurcsányt a tények nem zavarják... :)

Lacc78 2009.02.11. 16:10:41

Munk Veronika után egy újabb ígéretes tehetség a Zsindexen:

index.hu/velemeny/jegyzet/2009/02/11/no_a_magyarbunozes/

Hogy ez mit fog kapni...

Suum Cuique · http://magyarkodo.blog.hu 2009.02.11. 20:43:24

@crayfish:
Azt figyeld meg, hogy az Index milyen pedánsan ügyel arra, hogy amikor ilyen botrányt kirobbantó eest történik, akkor nehogy cigányos blog legyen a főoldalon, mert akkor mindenki oda fog özönleni és hát ki fogja fejteni az elég egyöntetű véleményét. Ez még akkor is így van, hogy ha a blog balliberális nézőpontból íródott, mivel egyértelmű, hogy az illető igen durván le lesz oltva, és akkor persze alternatív vélemnyek is elhangzanának, amit ugye természetesen nem szabad.
A mi blogunk például soha a büdös életben nem lesz címlapon, akárhogy erőlködnénk is :-)

Paszternak 2009.02.12. 14:58:02

...de szerencsére nem kell erőlködni. Jó kis blog ez, és kár lenne összemosni a bulvárszart a csiszolt drágakővel.

Grat, az összes eddigihez,


P.

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2013.10.24. 17:01:46

jáááj dikk rásszicizmus jááj
hácsákázémer
csákiskizárólag a bőrükszinijér
jáj