Nem tudom botránynak lehet-e ezt nevezni, elvégre ennek a világnak az ingerküszöbét úgyse ütik meg effélék, a mi részünkről meg – mint azt a profilunk ismeretéből úgyis mindenki tudja – azt valljuk, hogy a botrány már rég nem itt kezdődött.Elbúcsúztatták böszménket, de A Demokraták nem alszanak, és ennek örömére elénekelték az ún. Internacionálét, íme:
Nyilván ilyenkor páran rákérdeznek, hogy most ezt így hogy. Hiszen, ez mégis csak valami szélsőbalos nóta, azt meg csak úgy külön jegyeznénk meg, hogy kissé groteszk, ahogy milliárdosok, akik amúgy vadkapitalista gazdaságpolitikát folytatnak, éneklik fennhangon, hogy „Föl, föl, te éhes proletár”.
Persze itt, a világhálón olyan, hogy konszenzus, az bizony nincs. Akármilyen hír röppenjen fel, legyen az akár egy őrült sorozatgyilkos, törvényszerű és kiszámítható, mindig akad egy-két magányos moral insane, aki hozzászól a népi-össztűz célpontjának védelmében, általában valami homályosan megfogalmazott erkölcsi relativizmusra hivatkozva.
Most sincs ez másként. Mindjárt jönnek a megmondóemberek: „Ez nem baj, mert Európában (?) mindenhol (?) szokták ezt énekelni a szociáldemokrata pártok, különben sem kell mindig kommunistázni.” Erkölcsi kötelességünknek érezzük erre most válaszolni.
1. Egy jobboldalinak, egy konzervatívnak, egy kereszténynek nincs olyan, hogy „csak” szociáldemokrata, ami már nem is „baj”, mint a kommunizmus (bár ez is erősen kérdéses). Nem lehet valaki keresztényként társadalmilag liberális sem baloldali. Ez súlyos eretnek istentelenség. A baloldaliság legkisebb formájában is ellenkezik a természetjoggal, és ezért a lehető leghatározottabban el kell utasítanunk. Nekünk tehát a baloldaliságnak, a liberalizmusnak minden fajtája, legyen az nyíltan kommunista, vagy „csak” szociáldemokrata ideológiai szempontból ellenség. Elfogadhatatlan, elképzelhetetlen és bűn bármit elfogadni belőle, így tehát az, hogy az Internacionálé nem csak a „kifejezetten” kommunista, hanem a „csak” szociáldemokrata mozgalmaknak is indulója, nem érv.
2. Most hol vannak azok, akik a gyűlöletbeszéd kriminalizálása mellett az ún. történelmi tapasztalatokra (?) hivatkozva érvelnek? Az más, hogy az USÁ-ban az ilyesmi (?) szabad, mert ott nem volt diktatúra (?). Ja, most az nem számít, hogy nyugaton nem volt kommunizmus, ott nem kötődnek nyíltan emberiségellenes intézkedések az Internacionálét jelképként használó ideológiákhoz, mivel ott a baloldal a lassú, de biztos rombolás taktikáját használta.