Hirtelen ennyi jutott eszembe:Miközben a hazai balliberális oldal intenzíven törekszik úgy beállítani az eseményeket, hogy a szlovák-magyar konflktus okozói az ún. „fasiszták”, had tegyek néhány észrevételt, hogy a környező országokban mennyire érvényesülnek a kisebbségi jogok.
1. Szlovákia, Románia alkotmányai nemzetállamként határozzák meg önmagukat, ezzel már alkotmányos szinten különbséget téve állampolgárai között
2. Szlovákia mind a mai napig hatályban tartja a diszkriminatív Beneš-dekrétumokat. 2007. szeptember 20-án a szélsőségesen soviniszta Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák parlament összes pártja (a Magyar Koalíció Pártja kivételével) megszavazta a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét. Semmiféle kárpótlásra nem került sor második világháborút követő kitelepítésekért, az ún. "reszlovakizációért" stb. (mindez igaz az erdélyi, kárpátaljai, vajdasági magyarüldözésekre is)
3. Szlovákia törvényei értelmében az egyes önkormányzatok támogatását a tengerszint feletti magasság függvényében állapítják meg. Mivel a felvidéki magyarok az ország déli területén élnek, amely javarészt sík vidék, ezért a magyarlakta települések jóval kevesebb állami támogatásra tarthatnak igényt. Szlovákia déli része az ország gazdaságilag egyik legelmaradottabb régiójának számít.
4. Míg Magyarországon minden kisebbséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához, családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez és annak hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez, ez határainkon túl nincs így. Szlovákiában például a magyar nők kötelesek viselni vezetéknevük után az -ová képzőt. Az anyakönyvvezetőkkel gyakran ma is konfliktusba kerülnek a szülők a többi volt kisantant államban is. Hogy elkerülhessék azt, hogy gyermekük nevét az államnyelv szerint írják át, gyakorlat, hogy olyan neveket adnak, amelynek nincs szlovák/ukrán/román/szerb megfelelője (pl. Ildikó, Emese stb.)
5. Míg Magyarországon van német nyelvű egyetem (holott Magyarországon a német nyelvű kisebbség számaránya alacsonynak mondható), addig egyik szomszédos országban sincsen önálló magyar egyetem, a szlovákiai Selye János Egyetemet leszámítva. Utóbbit többször kíséreltek meg bezárni illetve ellehetetleníteni. Nem csak a felsőoktatás, de még a közoktatás sem megoldott - rengeteg magyar gyermek köteles a többségi osztályba járni, arra hivatkozva, hogy betelt az osztálylétszám. Arról, hogy az állam meg akarja mondani a magyar lakosságnak, hogy hogyan nevezhesse szülőföldjét, arról ne is beszéljünk.
6. Szlovákiában a megyehatárokat és a választási körzeteket észak-dél irányban húzták meg, így biztosítva, hogy a magyarok egyetlen közigazgatási egységben se lehessenek többségben.
7. Még a színmagyar Székelyföldön sem tárgyalhat magyar nyelven a bíróság, ügyvédek már évtizedek óta nem szólaltak meg magyarul a román bíróságokon. Ez a többi országra is igaz. Magyar nem állhat ki az igazságáért saját anyanyelvén.
8. Még az olyan legelemibb jogszabályok, mint a polgári törvénykönyvek sincsenek lefordítva magyar nyelvre, senki sem köthet például magyarul adásvételi szerződést.
9. Míg Magyarországon működik a kisebbségi ombudsman intézménye, határos országainkban ilyen nem létezik. Fico kifejezetten visszautasította Magyarország ilyen irányú kezdeményezését.
10. Határainkon túl a magyarok anyanyelvi istentiszteletei is korlátozottak.
11. A több európai országban sikerrel működő kisebbségi autonómia intézménye szóba sem jöhet 2008-ban, Európában, ha magyarokról van szó.
12. Szlovákiában a soviniszta Szlovák Nemzeti Párt kormányon van. Ezt és Slota magyarellenes megnyilvánulásait Barroso, az Európai Bizottság elnöke szlovák belügynek nevezte. Vajon mit mondana, ha egyéb kisebbséggel (gondoljunk a kritikus körökre) kerülne hasonló helyzetbe?
12. A határon túli magyarok által lakott területen gyakran képtelenség, hogy magyar nyelvű tévéadásokat nézni.
13. A szlovák 1000 koronáson Andrej Hlinka látható, aki egy nagygyűlésen kijelentette: "Én vagyok a szlovák Hitler, olyan rendet csinálok itt, mint Hitler Németországban." A baloldali pártokat csak "zsidó-bolsevik csőcselékként" szokta emlegetni. Az 1991-ben megjelent Szlovák Nemzeti Életrajzok-ban (Slovak National Biography) már a következőképpen jelölik meg személyét: „a modern Szlovákia történetének egyik legfontosabb személyisége, nemzeti keresztény politikus és a szlovák autonóm törekvések képviselője”
14. Romániában december 1. nemzeti ünnep. Ezen a napon ünnepli az ország Erdély elfoglalását, ezzel évente arcon köpve Erdély legalább minden ötödik lakosát.
