HTML

Magyarkodó blog

Érezzük mi, hogy népszerütlen eszméket fejtegetünk, mert természetüknél fogva csak az lehet népszerű, a mi az egyesek hiúságának tömjénez.

(gr. Dessewffy Aurél)

De igen sokan Lucifert követve, akinek gonosz jelszava az, hogy „nem szolgálok” – a szabadság neve alatt bizonyos képtelen és hazug szabadosságot értenek. Ilyenek azon elterjedt és hatalmas iskola emberei, akik a szabadságtól vevén nevüket, azt akarják, hogy szabadelvűeknek, liberálisoknak nevezzék őket.

(XIII. Leó pápa - Libertas præstantissimum)

Friss topikok

  • FeSa13: Ennek ellenére felőlem építsék ezeket az új szarokat csak ne a régi helyett, ne annak lerombolásáv... (2018.12.31. 19:13) Gondolatok Budapest modernista elcsúfításáról
  • histar007: Baszki ez egy 2009-es poszt? 8 éve sikerült ezt leírni? Maxi riszpekt. (2017.07.20. 11:49) Dél-Afrikáról
  • : @flugi_: Szívesen olvasnék egy kis Bangha Béla-kritikát tőled. Lesz róla poszt? (2013.11.06. 20:40) Könyvajánló
  • don Fefinho: jáááj dikk rásszicizmus jááj hácsákázémer csákiskizárólag a bőrükszinijér jáj (2013.10.24. 17:01) Arany János a cigánybűnözésről
  • bAndie91: @Nils. H: magasröptũ hozzászólásodban, melyet csak egy igazi plebejus írhat, legalább annyit elénk... (2012.08.14. 23:42) Nyílt sátánizmus a közoktatásban

Az egyes államformákról

2008.11.26. 00:50 Suum Cuique

Korunk legelterjedtebb felfogása az államformák osztályozásáról alapvetően kétpólusú. Ennek értelmében egy politikai rendszer „vagy demokrácia van, vagy diktatúra”. Vajon valóban helyes ez a felosztás?

A bevett terminológia az ún. „modern demokrácián” természetesen a liberális demokráciát érti, vagyis egyrészt nép a politikai legitimáció egyetlen forrása, másrészt a többségi döntéseket az egyéni szabadságot (amelyek tekintélyes hányadát mi szabadosságnak tekintünk) védő alkotmányos jogok korlátozzák.

Az érem másik felén a diktatúra helyezkedik el, ahol az állami főhatalom (a kormányzati hatalom) forrása nem a népakarat.

Mi ezzel a felosztással a baj?


Kezdjük az elején. Először is ez a felosztás egy hamis dilemmán alapul. A hamis dilemma (false dilemma) „egy olyan érvelési hiba, amely úgy állítja be a vitát, mintha csak két alternatíva létezne, mikor valójában több, nem mérlegelt választási lehetőség is van. Ez a két alternatíva legtöbbször a lehetőségek skálájának két szélsősége.” Az, hogy az emberek gondolatvilágába ily mélyen belesulykoltak egy hamis dilemmát, akkor meg kell itt említeni az ún. Sapir–Whorf-hipotézist. Ez az elmélet kimondja, hogy „az anyanyelv nem csupán a gondolataink formába öntésére szolgáló eszköz, hanem azt is alapvetően meghatározza, hogy milyenné válik a gondolkodásunk.” Tehát azzal, hogy ez dichotóm felfogást sulykolják már nyelvi szinten is, az emberek ténylegesen is úgy fognak gondolkodni, hogy a demokrácia és a diktatúra egymás ellentétei, tükörképei, holott ez egy marhaság. És tényleg: sok vitában előfordult már, hogy mikor egy tekintélyes államfő (akit nevezzünk teszem azt egy alkotmányos királynak) mellett érvelünk, akkor a vitapartner könnyedén korunk talán egyik legnagyobb sértését fogja előrángatni, : „Te diktatúrát akarsz?!” Az agymosás, mely ezesetben sulykolást (Argumentum ad nauseam) jelent, tehát jól működik, jusson mindenkinek az eszébe Orwell 1984 című regényéből az Újbeszél nyelv.

Másodszor ez a felosztás, amellett, hogy önkényes, nem is fedi le a valóságot. Könnyű a dolgunk, akkor, ha például a nemzetiszocialista Németországot vagy a Szovjetuniót kell összehasonlítanunk a jelenkori Hollandiával. Na, de tessék megmondani: egy konzervatív-keresztény monarchia az például micsoda? Demokrácia vagy diktatúra? Persze az egyszeri vadliberális könnyedén kiosztja a „diktatórikus” jelzőt, de azt azért mindenki érzi, hogy ez nem ilyen egyszerű.

Harmadszor: az elnevezés nem precíz. A diktatúra szó - etimológiai okokból - nem fedi le azt a jelentést, amit kifejezni szeretne. A dictatura ugyanis az államot fenyegető súlyos veszély idején bevezetett rendkívüli jogrend elnevezése volt az ókori Rómában. Ilyenkor a senatus kezdeményezésére és felhatalmazására az egyik consul kinevezte a dictatort, aki legfeljebb 6 hónapig maradhatott hivatalban, és teljhatalmat gyakorolt. Ehhez hasonló intézményt gyakorlatilag minden állam ismer ma is, amikor is egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy korlátozható. A Magyar Köztársaság jelenlegi alkotmánya kapásból három formáját is ismeri: rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet. Vegyük például a rendkívüli állapot esetét: háborús veszély esetén az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre. A Honvédelmi Tanácsot ilyenkor rendkívül széles jogkörök illetik meg. Tulajdonképpen csak ezt, az alkotmányosan szabályozott rendkívüli jogrendet kellene etimológiai okokból diktatúrának hívni.

Negyedszer: a felosztás gyakorlatilag teljességgel semmitmondó. Mit tudunk meg valójában arról, ha egy államot demokráciának neveznek? Leginkább azt, hogy az adott ország „haver”. Jelenleg Brunei, Mianmar (Burma), Szaúd-Arábia és a Vatikán kivételével a világ összes országa önmagát demokráciának tekinti, legitimitását a néptől eredezteti. Ilyen körülmények közt ki dönti el, hogy mi a demokrácia? Az amerikai Freedom House? Akkor Oroszország például kapásból diktatúrának minősül, szeretett szomszédos országaink pedig ezek ellenére demokrácianak...

Mi lenne a helyes felosztása az egyes államformáknak?


Vegyük szépen elő Arisztotelész államformatanát:
Arisztotelész államformatana







Amint láthatjuk, ez a cikkünkben elemzett kétpólusú felosztásnál jóval összetettebb, és - szemben a baloldal által vallott lineáris felfogással, melynek értelmében ami régi, az „elavult” - azt valljuk, hogy napjainkban is teljes mértékben helytálló és használható!

1. Királyság vagy monarchia: itt egyetlenegy ember, egy legitim király gyakorolja a közjó érdekében a legfőbb hatalmat. Magyarországon az évezredes hagyományokkal bíró apostoli királyság gyakorlatilag ebbe a kategóriába sorolható.

2. Türannisz vagy zsarnokság: Az egyeduralom elfajult formája, egyetlen személy alkotmányellenes uralmát jelenti, ahol az uralkodás iránya nem esik egybe a közjóval. Gyakorlatilag ez a fogalom feleltethető meg leginkább a modern értelemben vett „diktatúrával”, ez a fogalom illik rá leginkább a nemzetiszocializmus és a kommunizmus totalitárius rendszerére.

3. Arisztokrácia: egynél többen ugyan, de azért mégis kevesen, de a közjó érdekében gyakorolják a legfőbb hatalmat, ahol csakis az erényben, mégpedig mind az állampolgári, mind a magánemberi erényekben legkitűnőbbek gyakorolják a hatalmat.

4. Oligarchia: A kevesek uralmának elfajult formája, ahol a hatalmat birtokoló kevesek kizárólag saját egyéni és csoportérdekeikre tekintettel gyakorolják az állami főhatalmat, nem pedig a közjó érdekében.

5. Politeia: Nincs adekvát magyar fordítása. Viszonylag nagy tömegeknek van ugyan beleszólása az államéletbe, de ez cenzus által korlátozott, tehát elsősorban olyanoknak van joga a politikai életben részt venni, akik nincsenek kitéve a szociális- és egyéb demagógiák veszélyeinek – ez gyakorlatilag a művelt középosztályt jelenti.

6. Demokrácia: A sokak uralmának elfajzott változatát jelenti. Arisztotelész szinte prófétaként látta előre, hogy egy ilyen rendszerben a megvezethető és tanulatlan tömegek kénye-kedve érvényesül. Metternich szerint: „A demokrácia mindig és mindenütt a felbomlás és a rombolás princípiuma. Arra alkalmas, hogy az embereket elválassza egymástól, és a társadalmat felbomlassza.” Tehát a többség uralma lehet éppolyan zsarnoki (vagy ami ugyanolyan rossz: anarchisztikus), mint egy emberé (türannisz) vagy egy kisebbségé (oligarchia). Gyakorlatilag a jelenkori államok nagy többségében érvényesülő tömegdemokráciával azonos.

Határozott álláspontunk szerint az államformák ezen felosztása sokkal inkább tükrözi a valóságot. A „diktatúra” (továbbiakban: zsarnokság) nem ellentéte a demokráciának, sokkal inkább tekinthető annak egyik vadhajtásának. Sőt, olyan nézet is létezik, mely szerint a totalitárius zsarnoki rendszereknek egyenesen a forradalmi-baloldali-demokratikus irányzatok, rendszerek ásták meg útjukat. Mert míg a demokráciában az egyéni szabadságjogok szélsőségesen tág értelmezést kapnak, a zsarnokságban a szélsőségesen szűkre szabott szabadság a jellemző. A két szélsőség, a rabság és a szabadosság, valójában sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint az ember hinné. Ezen szélsőséges állapotoknak a valódi ellentéte egy olyan államforma, amely az emberi szabadságot helyesen értelmezi, nem szabja azokat sem túl szűkre (totalitarizmus, zsarnokság), sem túl tágra (liberalizmus, demokrácia). Eszerint tehát csak helyes államformák itt felsorolt formációi (királyság, arisztokrácia, politeia) jöhetnek szóba.

Hogy melyik? Arisztotelész kisebb jelentőséget tulajdonított annak, hogy közvetlenül hányan vesznek részt a politikai életben, ami lényeges szempont a hatalomgyakorlás iránya, módja, milyensége, minősége. Fontos tényező azonban, hogy az adott államban mely államformának van hagyománya. Ennek fényében Magyarország viszonylatában csakis a legitim, apostoli királyság jöhet szóba, mint modell, mivel az egy ezer éven át működő konstrukció volt, szemben néhány évtizednyi a magyarságra erőszakolt (hol a néptől eredeztetett legitimitás?!), a nép lelkületébe igazából soha meg nem gyökeresedő, különböző előjelű köztársasági-demokratikus-baloldali rendszerekkel, amely időről időre szükségszerű válságokat élt és él át, mint azt jelenleg is láthatjuk. Azt valljuk, hogy az állam, akkor működik helyesen, ha az a szuverenitás és a valódi autoritás princípiumára van alapozva, azzal a káros felfogással szemben, amely szerint az állam a démosz egyszerű kifejeződése.

26 komment · 1 trackback

Címkék: magyarország monarchia zsarnokság demokrácia oligarchia diktatúra királyság arisztokrácia államforma türannisz politeia

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarkodo.blog.hu/api/trackback/id/tr79788975

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A politikusok és az antiszociális személyiségzavar – I. rész 2011.12.05. 17:35:14

Minden történelmi korszakban, minden országban voltak olyan vezető politikusok, akik saját érdekeik érvényesítése végett készek voltak különböző ideológiák előállítására, a közvélemény öncélú manipulálására. A pszichopata politikusokra és az általuk gy...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Suum Cuique · http://magyarkodo.blog.hu 2008.11.27. 04:39:35

Kedves Loxon!
Ismerem az Önök oldalát, és megtisztelő a meghívás.
Természetesen nyitottak vagyunk az együttműködésre bármely hasonlóan gondolkodó egyénekkel és csoportokkal.

Askeladden (törölt) 2008.11.27. 12:47:57

"Magyarország viszonylatában csakis a legitim, apostoli királyság jöhet szóba,"

Vagy pont az nem!

Nem a Habsburgokkal (legitim uralkodóink) van bajom.

Bár egy hagyománytalan királyság, mint pl. Belgium elég gáz.

"egy ezer éven át működő konstrukció volt"

Jogilag talán, de azért igencsak eltérő formában.
Érdemes lenne végig elemezni a fő töréspontokat Szent Istvántól Boldog Károlyig.

Talán egy Európai Császárság, a Német-Római Birodalom hagyományain megállná a helyét, de ez a hagyomány velünk van a köztársaságainkban is.

Suum Cuique · http://magyarkodo.blog.hu 2008.11.27. 18:20:27

Askeladden:
Mi hiszünk egy, az európai, keresztény monarchiákat magában foglaló Európa lehetőségében. És egyet értek, egyrészt a Sacrum Imperium Romanum, másrészt meg a Szent Szövetség hagyományaira lehet építeni.
Azonban egy ilyen együttműködés valóban meg kell, hogy hagyja a benne részt vevő államok szabadságát, mint ahogy a Szent Római Birodalom is számtalan önálló kisállamot foglalt magában, amelyek erős önállóságot élveztek.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2008.11.27. 18:37:54

Arisztotelészt ne, könyörgöm ... alig van gondolata, ami mára ne dőlt volna be annak a vén sótlan baromnak ...

Noch dazu ő teljesen mást értett demokrácia alatt, mint mi ... ne csináljuk már ...

Suum Cuique · http://magyarkodo.blog.hu 2008.11.28. 12:38:59

Mi az, hogy valakinek bedől a gondolata?
Ki dönti azt el?

Szerintem ugyan azt értette demokrácia alatt (mivel ez fogalmilag csak azt jelentheti): a többség uralmát. És pontosan olyan lett ez, mint ő megjósolta: szar

mikkamakka 2008.11.28. 13:46:34

Arrol mi a velemenyed, hogy itthon is mukodhetne az ertelmi szinthez vagy valami hasonlohoz kotott szavazati jog, azt hiszem ez lenne a politeia?

Mondjuk min. 25 eves kor es diploma, vagy min. 15-20 ev munkaviszony ha nincs diplomad? Igy minden "hasznos" tag kepviselve lehetne. Foallasu anyasagot beszamitanam.

Kiralysaggal az a bajom, hogy mi garantalja, hogy a tronon ulo joszandeku es ertlemes lesz?

P.S. Tudom hogy scifi, de meglepoen ideillik, Heinlein Csillaghkozi Invaziojat olvastad? Ott pl. az szavazhat, aki volt katona. Nem mintha ezzel egyetertenek, de ez is egy irany.

mikkamakka 2008.11.28. 14:02:19

Egyebkent Szelesi Sandornak van egy uj konyve, az is hasonlokat boncolgat, ott reszletes pszichologia es IQ teszt utan a felso 1-2% iranyit. En ebben sokkal inkabb hinnek.

Suum Cuique · http://magyarkodo.blog.hu 2008.11.28. 14:58:24

Adriano Romualdi: Mit jelent jelent jobboldalinak lenni?
"Mit kellene pontosan jelentenie annak, hogy "jobboldalinak lenni"?

Jobboldalinak lenni mindenekelőtt a francia forradalomból származó mozgalmak felforgató jellegének felismerését jelenti, legyen az akár liberalizmus, a demokrácia vagy a szocializmus.

Jobboldalinak lenni másodsorban a racionalisztikus, progresszionista, materialisztikus mítoszok dekadens voltának átlátását jelenti, amelyek előkészítik a plebejus civilizáció hatalmának eljövetelét, a mennyiség uralmát, a monstruózus és névtelen tömegek zsarnokságát.

Jobboldalinak lenni harmadsorban az Állam organikus totalitásként való felfogását jelenti, ahol politikai értékek uralkodnak a gazdasági struktúrákon, és ahol a "mindenkinek a magáét" mondás nem egyenlőséget, hanem a minőségelvű egyenlőtlenség egyenletes fönntartását jelenti.

Végül jobboldalinak lenni azon arisztokratikus, vallásos és harcos szellem sajátként való elfogadását jelenti, amely önmagával itatta át az európai civilizációt, és az Európa hanyatlása elleni harc - e spiritualitás és értékei nevében történő - elfogadását. "
- Forrás:

- Adriano Romualdi: Eszmék egy jobboldali kultúráért. I. rész; Miért nincs jobboldali kultúra? (Molnár András fordítása; Északi Korona folyóirat 5. szám, Nemzetek Európája Kiadó, 2003. szeptember)

Suum Cuique · http://magyarkodo.blog.hu 2008.11.28. 15:02:26

"mikkamakka 2008.11.28. 13:46:34
Kedves Mikkamakka!
Erre nekünk megvan a magunk hagyománya, 1867 és 1918 között a választás rendszer ilyen volt, a lakosság 5-10%-a rendelkezett szavazati joggal műveltségi és vagyoni cenzus alapján.
Továbbá úgy gondolom, hogy pártok nem kellenek, egy sem, mert a pártoskodás a nemzet megrontója, csak egy szűkeb értelmiségi réteg választana egyéni képviselőket.

A királyság jogszerű keretek közt maradását elsősorban egy szilárd alkotmányos jogrend garantálhatja.

CRHODES 2008.11.28. 15:03:55

"Állami illetőség és állampolgárság

Az a képződmény, amelyet ma tévesen államnak neveznek, általában kétféle embert ismer: hazai és külföldi állampolgárt. Hazai állampolgár mindenki, aki születése vagy későbbi honosítása révén állampolgársági jogot szerez, külföldi pedig az, aki ugyanezt a jogot más államban élvezi. Ezeken kívül vannak még igen ritka személyek, az ún. hontalanok. Ezek sehol sem élveznek állampolgársági jogokat, tehát abban a megtiszteltetésben részesülnek, hogy a mai államok egyikéhez sem tartoznak.
Az állampolgári jogot ma mint már említettük elsősorban az államon belüli születés adja meg. Fajhoz, néphez való tartozás itt nem játszik szerepet. A néger, aki azelőtt a német gyarmatokon élt, és akinek lakhelye most Németországban van, gyermekét eszerint "német állampolgárként" hozza világra. Éppen így lehet a zsidó, akár Afrika vagy Ázsia gyermeke, minden további nélkül német állampolgár.
A hazai állampolgár a külfölditől csak abban különbözik, hogy a közhivatali pálya nyitva áll számára, eleget tehet a katonai szolgálat kötelezettségének, és a választásokon aktív vagy passzív módon részt vehet. Nagyjában ez az egész. A személyes jog és szabadság védelmét a külföldi vele egyaránt élvezi, ha nem többet.
Ezzel szemben a népi állam lakosait három osztályba osztja:
1. állampolgárok;
2. állami illetőségűek;
3. a külföldiek osztályába.
A születés révén elvileg csak az állami illetőség szerezhető meg. Ez még nem jogosít közhivatalok viselésére, aktív vagy passzív választójogra, sem politikai tevékenységre. Minden állami illetőségű egyénnek előre meg kell állapítani faji és nemzetiségi hovatartozását. Az állami illetőségű egyén mindenkor szabadon határozhat afelől, hogy lemond állami illetőségéről és annak az államnak polgára lesz, amelynek nemzetisége az övének megfelel. A külföldi csak annyiban különbözik az állami illetőségű egyéntől, hogy más államhoz tartozik.
A fiatal, német nemzetiségű állami illetőséggel bíró egyén köteles magát a minden német részére előírt iskolai kiképzésnek alávetni. Ezzel olyan nevelésnek veti magát alá, amely faji és nemzeti öntudattal bíró néptársat formál belőle. Később az előírt további testgyakorlásnak tartozik eleget tenni, majd belép a hadseregbe. A hadseregben való kiképzés általános, minden német férfire kiterjed, és az egyént testi és szellemi képességeinek megfelelő beosztásban katonai szolgálatra neveli.
A tisztességes és egészséges fiatalembert hadkötelessége végeztével ünnepélyes formában állampolgárrá kell avatni. Az állampolgársági bizonyítvány földi életének legértékesebb okmánya, amelynek révén megkaphatja az állampolgár összes jogait, és élvezi annak minden előnyét. Az államnak ugyanis határozott különbséget kell tennie azok között, akik létének és nagyságának alapját képezik, annak pillérei, és azok között, akik éppen csak az államban tartózkodnak.
Az állampolgári okmány adományozását egybe kell kötni a népközösséggel és az állammal szemben való ünnepélyes eskütétellel. Ennek az okiratnak minden szakadékot áthidaló, mindnyájunkat átkaroló köteléknek kell lennie! Az utcaseprő legyen büszke arra, hogy polgára ennek az államnak, ezt nagyobb kitüntetésnek tartsa, mintha egy másik országban királlyá választanák.
Az állampolgárnak előjogai vannak a külföldivel szemben. Ő a birodalom ura. Ez a magas méltóság azonban kötelezettségekkel is jár. A becstelentől, jellemtelentől, közönséges gonosztevőtől vagy hazaárulótól ez a megtiszteltetés bármikor visszavonható. Ekkor az illető ismét csupán állami illetőségű lesz.
A német leány szintén állami illetőségű, és csak férjhezmenetele után válik állampolgárrá. A polgárjog azonban olyan német állami illetőségű nőknek is adományozható, akiknek önálló hivatásuk van."

(Adolf Hitler)

mikkamakka 2008.11.28. 20:31:28

most kapok majd a fejemre:

a 3-as osztalyozasnak semmi baja nincs szerintem. De:

Mindenki a 2.-ba szuletik. Mindenki, aki a 3.-ba tartozik sajat dontesebol bekerulhet a 2.-ba, feltetel: tanulja meg a helyi nyelvet.

2.-bol az elsobe akkor kerulhetsz be, ha szellemi es erkolcsi szinted, megfelelo tudomanyos tesztekkel alatamasztva kiemelkedo (szerintem egeszseges max a nepesseg 10%-a, de lehet hogy inkabb 5%-a) lenne. Itt azt kell vizsgalni, hogy az egyen elegendoen intelligens-e, es gondolkodasaban a fo vezerloelv a koz javanak szolgalata, a "minel tobb embernek legyen minel jobb" elv. Es semmi mas nem szolhat ebbe bele. Azaz ha az osszes szudani es etiopiai agysebesz idemigral, akkor ok is benne lesznek.Mar akirol bebizonyosodik, hogy gondolkodasabal felre tudja tenni a "honnan jottem" "fekete vagyok" stb. dolgokat, es kepes es fog olyan donteseket hozni, mely a nem szavazok javat (is) szolgaljak. Es a 70 generacio ota ittlako osszittyasegedmunkas meg nem.

Ha sikerulne (lehetseges? - nem tudom sajnos) megfelelo kivalasztasi elvet talalni, szerintem ez lenne a tokeletes allam.

phj · http://monarchista.blogspot.com 2008.11.28. 23:28:53

Ezt mindenképpen köszönöm szépen! Dolfit innen mellőzzük, ha lehet. Köszönöm!

CRHODES 2008.11.28. 23:48:53

A monarchiáról

"A népet nem vezetheti a saját akarata: a demokrácia. Sem egy személy akarata: a diktatúra. A népet a törvények vezetik. A törvényeket a nemzet elitje szabja meg. [...] A nemzet élén, az elit fölött áll a monarchia. Nem minden uralkodó volt jó, de a monarchia rendszere mindig jó volt."

(Corneliu Zelea Codreanu)

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2008.12.02. 00:57:35

Ezt a trackbacket meghagytam (hozzászólást nem moderálok, de a kopasz, hozzászólás nélküli trackbackeket kiemelem), mert a cikk és mondanivalója egyaránt értelmes, és közel áll az én nézetemhez.

Askeladden (törölt) 2008.12.02. 10:16:08

"meg kell, hogy hagyja a benne részt vevő államok szabadságát, mint ahogy a Szent Római Birodalom is számtalan önálló kisállamot foglalt magában, amelyek erős önállóságot élveztek."

És az azóta létre jött kisállamokkal mi a helyzet? Pl. Szlovénia, Szlovákia.

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2009.01.03. 16:51:40

Magunk részéről megpróbáltuk összegyűjteni a még „hivatalosan” is fellelhető monarchikus formákat:
konzervativok.blogspot.com/2008/04/vilg-monarchii-egyesljetek-bvtend.html

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2009.01.13. 16:37:38

Arisztotelész nem volt a monarchia pártján, tőle vagy belőle levezetni a monarchizmust bajos. Tessék olvasni is Arisztotelészt, ha már vitatkoznak rá.
Az az arisztoteliánus Szt. Tamás, aki monarchista volt.
Csaxólok.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.02.02. 13:56:58

Végre valaki fölveti és értelmesen leírja. A dogmát egyre többen vitatják.

Castro diktátor volt ugyan, de a kubaiaknak megváltó!
Most akkor?

Suum Cuique · http://magyarkodo.blog.hu 2009.02.02. 19:15:19

@vero:
Neem:) A kommunizmus a türannoszi, zsarnoki rendszerbe sorolandó, nem a helyes államformák közé:)

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2009.03.06. 15:01:40

"Magyarország viszonylatában csakis a legitim, apostoli királyság jöhet szóba"

Ez szimpatikus gondolat, ugyanakkor mai körülmények között a politeia-val is megelégednénk.

Sakic19 · http://sakic19.blog.hu 2009.03.16. 19:54:52

Hmmm, egészen rendben lenne az írás, elég szakmai, de mintha a végkövetkeztetések mindig meglennének előre, és ehhez idomulna az okfejtés.

A helyes - nem helyes megkülönböztetés elég érdekes, de vegyük úgy, hogy lehetséges. Az teljesen rendben van, hogy az államforma semmit nem mond magáról az államról: mindenki szívesebben élne egy bizonyos királyságban (legyen mondjuk Spanyolország, ami ugye alkotmányos), mint egy bizonyos demokráciában (legyen pl Észak-Korea, ami népi). Az államforma konkrét nevével kb semmire sem megyünk (Lord of War [Fegyvernepper] c film: "A politikai irányzatok itt Afrikában mindenféle jólcsengő nevekkel illetik magukat: demokratikus ez, felszabadító az... mivel nem vállalhatják fel azt, amik valójában: még az előző szadista, elnyomó bandánál is szadistább, elnyomóbb banda").

Azt szoktuk mondani, hogy a leghatékonyabb államforma a felvilágosult abszolutizmus... Ez rendben is lenne, csak jön a gond, hogy a felvilágosultság elég ritka dolog, főleg, ha az illető örökbe kapta a hatalmat (ha meg erőszakkal vette el, akkor pláne). Erre találták ki annak idején a hatalmi ágak szétválasztását, és azok egyensúlyban tartását az alkotmány segítségével. Ez - a hatalmi ágak kölcsönhatása - sajnos kimaradt az elemzésből, akárcsak a hatalom forrásának diszkutálása (tradicionális, karizmatikus, racionális és átértelmezett karizmatikus).

Ami még kimaradt, az a hatalom és uralom közti különbség meglátása (a weberi definíció szerint), ugyanis ennek a megkülönböztetések a hiánya nagyban belejátszik néhol a "diktatúra - demokrácia" (egyébként valóban téves ellentétet jelölő) szembeállításhoz hasonló félresiklásokba.

Igyekeztem rövid lenni, a konkrétumokba ezért nem mentem bele, de megbeszélhetjük.

refuse/resist! · http://torzskocsma.blog.hu 2009.03.17. 15:29:51

Elkülöníthetőek ezek a kategóriák egymástól?
Viszonyítási alapnak tényleg tök jók, de a gyakorlatban szvsz eléggé keverednek.
Pl. a magyar királyság nem királyság és arisztokrácia (a végén meg politeia) keveréke volt?
Vagy a mai Egyesült Királyság nem királyság és demokrácia keveréke? (demo túlsúllyal)

A mai Magyarországon mennyi maradt meg a királyság hagyományából, tényleg újraéleszthető?
És tényleg az lenne jobb a mai viszonyokhoz?
Mi lenne elvileg az előnye a politeiához képest?

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2009.03.25. 08:58:06

@refuse/resisr!

Maga mondta ki a kritikus észrevételben:
pontosan arra jók a hasonló kategóriák, hogy a viszonyítsunk. Ezért viszont elviekben el kell és lehet különíteni őket.

A többi pedig úgy van, ahogy mondja, kérdése is megfontolandó.

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2009.03.25. 08:58:53

@refuse/resist!

(Névtévesztés miatt még egyszer)

Maga mondta ki a kritikus észrevételben:
pontosan arra jók a hasonló kategóriák, hogy a viszonyítsunk. Ezért viszont elviekben el kell és lehet különíteni őket.

A többi pedig úgy van, ahogy mondja, kérdése is megfontolandó.

mecarn 2009.07.06. 00:05:51

az elmult ezer évben jól működött a királyság?

1526
1541
1711
1849
1920
1945

nekem nem tünik egy sikersorozatnak, tehát talán mégsem ez a legmegfelelőbb államforma..
süti beállítások módosítása